Rövid időn belül kiteszik Julian Assange-t, a Wikilieaks szivárogtató portál alapítóját Ecuador londoni nagykövetségéről – jelentette a Times című brit napilap. A svéd és amerikai kiadatás elől menekülő ausztrál újságíró 2012 óta él a követségen.
Azt nem tudni, hogy végleges-e, vagy ha nem, akkor meddig tart az internet megvonása.
A svéd letartóztatási parancsot visszavonták korábban a WikiLeaks alapítója ellen, de a britet nem, és nem is fogják.
A WikiLeaks szivárogtatóportál alapítója már nem pozitív politikai szimbólum, s más gondok is vannak vele.
A WikiLeaks kiszivárogtatóportál alapítója 2012 nyara óta dekkol Ecuador londoni nagykövetségén, hogy elkerülje kiadatását Svédországnak, illetve onnan az Egyesült Államokba.
Nem világos, hogy saját magát törölte-e, vagy a közösségi oldal lépett, és szüntette meg a fiókját.
Mentő információért adott elnöki kegyelemmel vinné ki egy amerikai képviselő Ecuador londoni nagykövetségéről Julian Assange-t, akit sokan azzal vádolnak, hogy oroszbaráttá tette a WikiLeakset.
A Wikileaks alapítója 2012 óta él Ecuador londoni nagykövetségén. Attól már nem kell tartania, hogy nemi erőszak miatt kiadják Svédországnak, ám a hadititkok kiszivárogtatásáért elővehetik őt Amerikában.
A WikiLeaks minden érintett technológiai vállalatnak elküldi a CIA által készített kémszoftver forráskódját, így az Apple, a Google és más cégek is lezárhatják a készülékek szoftvereikben lévő kiskapukat.
Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató hírportál alapítója szerint nem oroszok hackelték meg amerikai demokrata politikusok elektronikus levelezését.
Az ausztrál állampolgárságú, 46 éves Assange négy éve Ecuador londoni nagykövetségén él, menedékjog védelme alatt. Portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.
Julian Assange az amerikai elnökválasztáshoz akart valamit kiszivárogtatni, de korlátozták az internet-hozzáférését.
Továbbra is él a svéd letartóztatási parancs Julian Assange, a Wikileaks főszerkesztője ellen, aki ha kilépne Ecuador londoni nagykövetségének ajtaján, valószínűleg azonnal őrizetbe vennék, majd átadnák az Egyesült Államoknak, ahol több százezer oldalnyi titkos dokumentum nyilvánosságra hozataláért kellene felelnie. Ő inkább marad.
Julian Assange, a Wikileaks kiszivárogtató portál alapítója felajánlotta, hogy feladja magát az Egyesült Államoknak, ha Barack Obama amerikai elnök megkegyelmezne "informátorának", Bradley Manningnek.
A kiszivárogtató portál nyilvánosságra hozta Hillary Clinton több mint 1200 olyan e-mailjét, amelyeket még külügyminiszterként írt és küldött el az iraki háborúval kapcsolatban – és amelyet a magánszerverén tárolt, szabályellenesen.
Miután az ENSZ a WikiLeaks-alapító Julian Assange javára döntött és önkényes fogvatartásnak ítélte a férfi elleni intézkedéseket, Assange a londoni ecuadori nagykövetség erkélyéről beszélt híveihez.
Pénteken teszi közzé a WikiLeaks-alapító Julian Assange ügyében hozott döntését az ENSZ, de a BBC úgy tudja, Assange javára fognak dönteni. A brit rendőrség azonban kitart amellett, hogy letartóztatják a férfit, ha kijön az ecuadori követségről.
A WikiLeaks alapítója bejelentette, hogy elhagyja pénteken Ecuador londoni nagykövetségét és elfogadja, hogy a brit rendőrség letartóztassa, ha az ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság ellene ítél.
A Wikileaks-alapító 2012 óta Ecuador londoni nagykövetségén húzza meg magát. Európai elfogatóparancs van érvényben ellene. A rendőrség hétfőn felhagyott az őrzésével, ami az elmúlt években fontmilliókba került a brit adófizetőknek. Ha azonban kiteszi a lábát az épületből, elfogják.
